NEM AKAROM, HOGY A PÁROM BENT LEGYEN A SZÜLÉSNÉL…

 

Kedves Doktor Úr!

 

Azt szeretném kérdezni Öntől, hogy hogyan közöljem párommal, hogy nem akarom, hogy bent legyen a szülésnél?

 Egyáltalán nekem az elég kínos helyzet lenne. Mit mondjak neki, miért nem akarom, mert ő nagyon szeretné, de én tartok tőle?

Előre köszönöm válaszát!

 

 Válasz:

 

Ez elég szokatlan probléma!

Általában a mamák ragaszkodnak vonakodó párjuk jelenlétéhez, szülés alatti lelki támaszához.

Régen különben ez volt a természetes, a szülésnél ott volt a környék apraja-nagyja, ez volt az esemény. Így a kislányok is és a kisfiuk is rengeteg szülést láttak, ez a természetes életfolyamat nem volt ijesztő, misztikus, mikor később az ő gyermekük jött a világra.

Ma szerencsére, ismét jelen lehet hozzátartozó a szülésnél.
Ön nyilván azt gondolja, hogy az emberi élet e csodás eseménye valami szörnyűség: irtózatos fájdalmak gyötrik, patakokban folyik a vér, stb.
Nos, nem így van!

A vajúdás alatt a mama sétálgat, esetleg fürdőkádban ül, mint otthon. Szól a választott zene, úgy, mint otthon. Ebben semmi szégyellnivaló sincs, a férfi semmi kiábrándítót nem lát!

A baba kibújása, amint megjelenik a buksija, és felsír, a világ legszebb látványa. Ezen mi szégyellnivaló van?

Szerintem, gondolja meg magát, párja szerelemteljes törődését ne utasítsa vissza azzal, hogy kitiltja közös gyermekük világrajöveteléről. Inkább örüljön, hogy ilyen embere van!

Higgye el, ez Önnek nagy segítség lesz, párjának pedig nagy élmény. Egyébként párja bármikor kimehet a folyosóra. (Ez nem szégyen.)
Remélem segítettem!

  

A GÁTMETSZÉSSEL-, VAGY  ANÉLKÜL….?

 

1. levél: Fáj a gátmetszés hege.. szükséges-e a gátmetszés?

 Kedves Doktor Úr,

 

4 hónapja szültem a babámat, és sajnos nem volt elég erőm tiltakozni, így gátmetszést is csináltak. A kórházban azt mondták, hogy a varratok 2 hét múlva fognak felszívódni, és nem is fog nyoma maradni a metszésnek, olyan kicsi lett.

 Az igaz, hogy nem látszik, de a csomók bent maradtak, és nyomásra erősen fájnak. Már több orvos is látta a gátamat, és mind azt mondta, nincs gyulladásban, és várjak, majd felszívódik a cérna.

A kérdésem az, hogy normális-e, hogy négy hónap után ilyen panaszaim vannak, illetve van-e valami injekció kúra, ami serkentené a felszívódást? Nem szeretnek csak azért még egy gátmetszést, hogy kiszedjék a bent maradt varratokat.

 Tisztelettel várom válaszát.

 

Válasz:

 

Ha nem csinálnak gátmetszést, akkor esetleg egy, a végbélnyílásra ráterjedő roncsolódás keletkezhet, amitől nem tudja tartani a székletét, s vagy élete végéig pelenkázni kell magát, vagy ismét operálni, ha nem tökéletes a rekonstrukció.

Ha ez nem is jön mindig létre, intézeten kívül, gátmetszés nélküli szülések után számtalanszor láttam hólyagsérvet (ilyenkor a nő nem tudja tartani a vizeletet), de még többször, hogy a túltágult hüvely okozta sex problémák miatt szétment a kapcsolat. Sajnos, ez a helyzet!

Ami az Ön panaszait illeti, azok meg fognak szűnni. A belső varratokat a fájdalom miatt már rég ki lehetett volna szedni, felesleges velük szenvednie, már nincs szerepük. Kérje ezt orvosától. (Ez fájdalmatlan, s szó sincs újravágásról.)

Ezen kívül próbálja meg a körömvirág kenőcsöt, remélhetőleg az is segít.

 

2. levél: Gátmetszés nélkül szültem, fájdalmat érzek a hüvelyben

 

3 hete szültem, spontán. Gyors és könnyű szülés volt, nem volt gátmetszés, nem repedtem, és csak belső varrataim vannak.

Normális, hogy még ennyi idő után is érzek fájdalmat a hüvelyben? Kellemetlen, égő érzés, olyan, mintha fertőzés miatt lenne. Vérzésem már nincs, csak folyás, de az mustár színű, és kicsit kellemetlen szagú (ezért sem vagyok biztos benne, hogy természetes). Egyáltalán, a belső varratokat lehet érezni? A gyógyulás a hüvelyben okozhat ilyen égő érzést?

A másik dolog az, hogy a csiklóban is jelentkezik fájdalom. Nem állandó, de bizonyos helyzetekben mindig érzem (ha pl. leülök, vagy ha intimtornát végzek). Ez lehet a szülés (természetes) velejárója? Aggódom miatta, mert ilyet előtte soha nem tapasztaltam. El fog ez múlni magától?

Használok Bioptron lámpát, de nem vettem észre javulást. Tulajdonképpen két hete semmit sem változott a helyzet. Tudom, hogy nem könnyű szülés után regenerálódni, de csak belső varratokkal azt hittem, hogy ennyi idő után már semmit nem fogok észrevenni. Különben mennyi idő a varratok felszívódása? Ha megnézem tükörrel, még mindig látom a kék cérnákat.

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

 

Válasz:

 

Ezért csacskaság a mai divat, a gátmetszés mellőzése szülésnél, amit a hölgyek annyira kedvelnek, és a szülésznők erőltetik. A gátmetszés mellőzése miatt nyilván belül össze-vissza repedt. (Különben mit varrtak, ha nem volt sérülés?)

A hüvely ilyenkor túltágul, szétszakadnak a lágyrészek, rövidtávon minden fáj (mint Önnél), ráadásul így is varrni kell, sőt, berepedhet a csiklónál is, ami elég kellemetlen…..

További gond, hogy hosszú távon a papának nem tetszik, hogy túl tág, s rugalmatlanná vált a hüvely. Tönkremegy a házasság.

Szülés után 6 hétig tart a gyermekágy, addigra elmúlnak panaszai, a varratokat pedig most el kell távolítani.

A Bioptron lámpa hatástalan, az intimtornát egyelőre nagy ívben kerülje, szigorúan tilos, hagyni kell jól összeforrni a szöveteket.

 

 

SZÜKSÉGES-E A SZÜLÉS ELŐTTI BEÖNTÉS?

 

Ön szerint szülés előtt a beöntés valóban hasznos? Az orvosom szerint nem árt, de nem kötelező, mostanában sok helyen olvasom, hogy elutasítják, egy régi könyvben -1977-es- viszont nagyon sok pozitívumot írnak róla.

Köszönöm a válaszát!

 

Válasz:

A szülésnél a baba feje kigördüléskor végignyomja a mama végbelét, s kipréseli a székletet, majd utána rögtön megszületik a baba, éppen a kakiba…

Ha a mama beöntést kap, a végbél üres, s ez nem fordulhat elő.

A széklet tele van kórokozó baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal…

Ön és a többi szülő mama dönt!!!

 

 

MINDIG IJESZTGET AZ ORVOSOM…..

 

Kedves Doktor Úr,

 
lenne egy kérdésem. Egészséges, 26 éves nő vagyok, rendszeres 28 napos ciklusokkal. A nőgyógyászomhoz elmentem mikor egy hete késett a menstruációm. Azt mondta, semmit nem lát az ultrahangon, biztos azért, mert nem is vagyok terhes, és mert tán méhen kívüli. A teszt továbbra is pozitív volt. De az orvos miatt nem mertem örülni.

Aztán két hét múlva visszamentem. Látszódott a petezsák. Az orvos ekkor sem hagyott örülni, hozzá kellett tennie, hogy az attól még lehet üres, vagy méhen kívüli. Menjek vissza majd megint. Így ismét nem mertem örülni.

Aztán még két hét múlva visszamentem, már baba is volt a petezsákban. Ekkor a doki azt mondta, hogy még mindig ne örüljek, mert azért bármikor elvetélhetek. De azért kiállította a szükséges papírokat, hogy elmehessek a védőnőhöz. Majd azért még a nagy öröm mellé hozzátette, hogy a kiskönyv nem garancia, még attól akármikor elvetélhetek.

Mi a Doktor Úr véleménye az ilyen orvosról, aki folyamatosan ijesztget nyilvánvalóan egy egészséges fiatal anyát és nem azon van, hogy megindítson benne valamit, amit a magzat szívhangjának meghallása után el kéne kezdenie érezni.

Jó érezni azt, hogy az ember anya lesz és él benne valaki. Miért kell ijesztgetnie az embert, hogy az, akinek, jaj de jó, ver a szíve, még bármikor meghalhat, éljen a mama bármilyen egészséges és józan életet. Váltsak esetleg orvost?

 

Válasz:

 

Értem a szituációt. De: az orvos nem az örömét akarta elrontani, hanem a rögös anyaföldre akarta visszahúzni a kockázatok ismertetésével. (Ami mellesleg kötelessége is, törvényi előírás.)

Sajnos a baba akkor biztos -mondták régen-  ha férjhez megy, vagy ha katonának viszik, addig sok minden történhet.

Én már láttam vetélés miatti depresszióban öngyilkossági kísérletet. Talán jobb, ha az ember a jónak is csak óvatosan örül.

Ne haragudjon orvosára, őbenne is csak az óvatosság munkál. Mi nőgyógyászok nagyon szeretjük a kismamákat, s számunkra minden alkalommal egy csodálatos élmény egy kisded világrajövetele, s az azt koronázó anyai boldogság!

 

 

A VITAMINOKTÓL TÚL NAGY LESZ A BABA?

 

Tisztelt Doktor Úr!

 

A kolléganőm azt mondta, ne szedjek vitamint, mert nagyon nagy lesz a babám és gondok lesznek a szüléssel.

Önnek mi a véleménye erről?

Köszönettel:

T. Cs.

 

Válaszul egy cikk:

Egészséges táplálkozás terhességben

 

A helyesen táplálkozó, súlyára odafigyelő és aktív életet élő kismama növelheti születendő gyermek esélyét az egészséges felnőttkorra.

A baba várható születési súlya a megtermékenyítéskor eldől. A legtöbb várandós nő tudja, hogy ha dohányzik, alkoholt fogyaszt vagy drogozik, növeli annak veszélyét, hogy gyermeke a  vártnál jóval kisebb súllyal (és esetleg születési rendellenességekkel) jöjjön a világra.

Azt azonban már kevesebben veszik figyelembe, hogy lehetséges mintegy „beprogramozni” a magzatot a későbbi egészséges felnőtt létre. Egy új kutatás szerint a várandós anyák csökkenthetik annak kockázatát, hogy gyermekük elhízzon, magas vérnyomásos, szívbetegség és cukorbeteg legyen.

Az 1980-as évek végén egy brit orvos-epidemiológus, David Barker felfigyelt arra, hogy
a kis súllyal született angol férfiaknál gyakoribb a szívbetegség előfordulása. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az elhízás, a magas vérnyomás és a diabétesz – tehát a szívbetegséggel kapcsolatos megbetegedések – gyakoribbak kis születési súly esetén. Barker ekkor felállította azt az elméletet, mely szerint a méhen belüli nem megfelelő táplálkozás „beprogramozhatta” az illetőket arra, hogy 50 évvel később szívbetegek legyenek.

A Barker-hipotézist ma is sokan vitatják, ám a bizonyítékok súlya alatt egyre inkább elfogadják. Mivel a magzati szervek más és más időpontban alakulnak ki, úgy tűnik, hogy trimeszterenként változnak a túl sok vagy túl kevés táplálék hatásai. Jó példa erre a második világháború alatti hollandiai éhínség. Azoknak a várandós nőknek a gyermekei, akik a terhesség első harmadában nem jutottak elegendő táplálékhoz, gyakrabban lettek szívbetegek, a második trimeszterben éhezők gyermekeire inkább a vesebetegség volt jellemző, míg ha az anya a harmadik trimeszterben nem jutott elegendő táplálékhoz, a gyermek cukorbeteg lett.

Mindezek tudatában tehát az a legfontosabb, hogy már a gyermek tervezése idején, még a teherbeesés előtt éljen a leendő kismama egészséges életet, ne hízzon meg, ne fogyjon le, táplálkozzék sokoldalúan és mozogjon eleget. Fontos a folsav szervezetbe juttatása, és a napi vitaminszükséglet fedezése.

A leadott energia legalább annyira fontos, mint a bevitt energia. A rendszeres testmozgás karban tartja a nő anyagcseréjét, és ez által elejét vehető egy sor terhességi rendellenesség fellépése, mint például a visszér, a lábgörcsök vagy a derékfájás is.

 

Az Informed cikke nyomán

 

vissza